Közös várandósgondozás – orvossal és szülésznővel
Egy másik lehetőség a várandósgondozásban
Nincs két egyforma várandósság, és nincs két teljesen egyforma igény sem. Van, aki minden kontrollt orvossal szeretne végigvinni, más szívesen találkozik a várandósság során többször szülésznővel is. Van, akinek az a fontos, hogy a gondozás menete jobban igazodjon hozzá, a kérdéseihez és az adott élethelyzetéhez.
A kismamák igényeit meghallgatva ezért a Szülni Jóban egy új gondozási formát dolgoztunk ki az alacsony rizikójú várandósok számára. Ebben a modellben az orvos és a szülésznő közösen vesz részt a várandósság kísérésében. Bizonyos kontrollokat a szülésznő önállóan végez, míg az orvosi vizsgálatok, az ultrahangok, a rizikóbesorolás és minden olyan helyzet, amely orvosi döntést igényel, továbbra is a szülész-nőgyógyász feladata.
A szemlélet közben ugyanaz marad: legyen lehetőség a kérdésekre, a leletek értelmezésére, a következő időszak átbeszélésére és mindarra, ami éppen foglalkoztatja a kismamát. Nem jobb vagy rosszabb. Nem több vagy kevesebb gondozás.
Mit jelent a szülésznői várandósgondozás?
Sokan a szülésznővel először csak a szülőszobán találkoznak. Pedig a szülésznő szakmai szerepe már jóval korábban, a várandósság hónapjaiban elkezdődhet.
Alacsony rizikójú várandósság esetén a várandósgondozás bizonyos kontrolljait szülésznő is végezheti. A Szülni Jó új gondozási modelljében ezek a találkozások egy előre kialakított gondozási út részei, amelyben az orvosi és a szülésznői kontrollok egymást kiegészítve követik egymást.
A szülésznői találkozások során szóba kerülhetnek a várandósság aktuális kérdései, a vizsgálati eredmények, a következő hetek feladatai, valamint fokozatosan a szülésre való felkészülés is.
Orvos ésszülésznő
A két szakember feladata nem ugyanaz, és éppen ez adja ennek a gondozási formának a lényegét.
A szülésznő a tervezett kontrollokon követi a várandósság alakulását, áttekinti az aktuális leleteket, elvégzi a kompetenciájába tartozó vizsgálatokat, segít eligazodni a következő időszak teendőiben, és a várandósság előrehaladtával egyre nagyobb szerepet kap a szülésre való felkészülés.
A szülész-nőgyógyász feladata a várandósság megállapítása, a rizikóbesorolás, az orvosi kontrollok, az ultrahangvizsgálatok és minden olyan helyzet értékelése, amely orvosi döntést igényel.
Miről lehet szó egy szülésznői találkozáson?
Egy várandósság alatt rengeteg kérdés merülhet fel.
A szülésznői találkozások ezeknek a kérdéseknek is természetes helyet adnak.
(Nem azért, mert az orvosi gondozásban ezekről ne lehetne beszélni, hanem azért, mert ebben a gondozási modellben másképpen oszlanak meg a találkozások és a szakmai szerepek.)
Egy csapat gondozza a várandósságodat
A várandósgondozás során az orvos és a szülésznő ugyanannak a gondozási folyamatnak a részei.
A várandósság elején megtörténik az orvosi vizsgálat, a várandósság megállapítása és a rizikóbesorolás. Ezt követően az előre kialakított gondozási út szerint szülésznői és orvosi találkozások követik egymást.
Ha a várandósság során bármikor olyan panasz, lelet vagy eltérés merül fel, amely orvosi értékelést igényel, szülész-nőgyógyászati vizsgálat történik, és szükség esetén a gondozási terv is módosul.
Két szakmai szerep. Egy közös gondozási út.
Hogyan néz ki a gondozás?
A pontos gondozási terv mindig az adott várandóssághoz igazodik. Az alábbi betegút azt mutatja meg, hogyan épülhet fel egy problémamentesen zajló, alacsony rizikójú várandósság gondozása.
A tervezett betegút főbb állomásai:
6–9. hét - Orvosi vizsgálat, várandósság igazolása, ultrahang, anamnézis és rizikóbesorolás.
10–12. hét - Első hosszabb szülésznői találkozás. Ismerkedés, az addigi eredmények és a várandósgondozás menetének átbeszélése, az aktuális kérdések összegyűjtése.
11–13. hét - Első trimeszteri ultrahang.
13–14. hét - Szülésznői találkozás, az ultrahang eredményeinek, az aktuális leleteknek és a következő időszaknak az átbeszélése.
18–22. hét - Genetikai ultrahang és orvosi kontroll.
24–28. hét - Szülésznői gondozás, a labor- és OGTT-eredmények áttekintése, az aktuális kérdések és a következő időszak megbeszélése.
30–32. hét - Növekedési ultrahang és szülésznői találkozás.
34–35. hét - Hosszabb szülésznői konzultáció, a várandósság aktuális kérdései mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a szülésre való felkészülés.
36–37. hét - Orvosi kontroll.
38. hét - Ultrahang, CTG és szülésznői gondozás.
39–40. hét - CTG és szülésznői kontroll, szükség szerint orvosi konzultációval.
Mi történik, ha közben változik a várandósság?
Egy kezdetben alacsony rizikójú várandósság során is kialakulhat olyan állapot vagy eltérés, amely további orvosi vizsgálatot igényel.
Ha a gondozás során olyan panasz, vizsgálati eredmény vagy eltérés jelenik meg, amely magasabb kockázatot jelenthet, szülész-nőgyógyászati vizsgálat történik. Ha szükséges, a további várandósgondozást az orvos veszi át, illetve a gondozás menete az adott helyzethez igazodik.
A szülésznő (amikor ennek szakmai akadálya nincs) ezt követően is része maradhat a kismama kísérésének.
Mit jelent az, hogy „alacsony rizikójú”?
Az alacsony rizikó nem azt jelenti, hogy a várandósság során biztosan nem történhet változás. Azt jelenti, hogy az aktuális állapot alapján nincs olyan ismert anyai vagy magzati tényező, amely fokozott orvosi gondozást tenne szükségessé.
A várandósság elején a rizikóbesorolást szülész-nőgyógyász végzi, és a várandósság alakulása során ezt újra és újra figyelembe vesszük.
Ha olyan változás történik, amely orvosi értékelést igényel, az orvos bekapcsolódik, és a gondozási tervet ennek megfelelően módosítjuk.
Kinek lehet jó választás ez a gondozási forma?
Annak az alacsony rizikójú várandósnak, aki szívesen választana olyan gondozási utat, amelyben az orvos mellett a szülésznő is aktív résztvevője a várandósság kísérésének.
Nem mindenkinek ugyanaz a gondozási forma lesz a megfelelő – és nem is ez a cél.
A cél az, hogy legyen lehetőség választani.
Más út. Ugyanazzal a szakmai biztonsággal. Ugyanazzal a Szülni Jó! szemlélettel.