A szülésre sokan gondolnak úgy, hogy a testben lezajló változások egymásutánja, aminek a végeredménye egy egészséges gyermek és egy egészséges anya. Sokszor ezért hangzik el a kérdés egy-egy szülés után, hogy nem mindegy, hogy milyen módon? A lényeg, hogy egészségesen megszületett a babád.... Általában akinek ezt a kérdést felteszik, az érzi, hogy nem mindegy.

Sokszor gondolkoztam azon, hogy mi lehet az oka annak, hogy vannak esetek, amikor kisebb méretű baba megszületése is nagyon hosszadalmas nagy munka árán történik, míg máskor egy akár 4 kg-os baba érkezése is lehet gyors.


A különbség sokszor nem az anyuka testméreteiben, sokkal inkább a lelki ráhangolódásában keresendő.


Sokáig ismert volt az a tény, hogy a várandósság, és a szülés során az anyai test megfelelő működése mellett a lelki tényezők mennyire meghatározók. A lelki ráhangolódást a felkészülési időben különböző rítusokkal segítették elő. Majd ezek a szokások, hagyományok a kuruzslás címszóval kikerültek a felkészítés folyamatából, és a helyét átvette a csak tudományos orvosi terhesgondozás. Igen ám, de az emberi természet, a lélek nem alkalmazkodott ehhez. A felkészülésben, a lelki vívódásokkal való megküzdésben, a kismamák magukra maradtak. Így volt ez az elmúlt időkig. Nagy árat fizettek ezért az anyák. Sokszor egyedül, sötét gondolatokkal, önvádakkal tele kellett megküzdeniük életük egy nagyszerű, de mégis nehéz időszakával.

Most nagyon sokfelé lehet különböző felkészítő csoportokról hallani, amelyek között az elsősorban tudományos mellett, a főként spirituális jellegű éppúgy megtalálható. Sokszor ez is nehezíti a felkészülést, de még mindig sokkal kedvezőbb, mint a teljes hiánya a tanfolyamoknak, lehetőségeknek.

Szeretném összefoglalni azokat a lelki folyamatokat amiket a legfontosabbnak gondolok a várandósság és a szülés során.

A várandósság orvosi szemmel nézve is 3 fő részre (trimeszterre) van felosztva. Ebben valóban nagy eltérések vannak testi szinten a kismamánál és magzatánál, éppúgy, mint lelki szinten is.

Az első trimeszter jellemzője a más állapot felismerése, és elfogadás. Ez az időszak testi szinten egy hatalmas hormonális átalakulással jár, míg lelki szinten annak a felismerésével, hogy semmi nem lehet már ugyanolyan, mint ezelőtt. A gyermek megfogant, növekszik, fejlődik, jelzéseket ad. Sokszor előfordul, hogy egy várt gyermek érkezése is félelmeket, bizonytalanságokat, aggodalmakat fogalmaz meg a kismamában. Félelem a gyermek egészsége miatt, a változás miatt, a visszafordíthatatlanság miatt, a vetélés miatt. Sok-sok a kismama számára érthető, vagy nehezebben elfogadható aggódás törhet a felszínre. Vannak kismamák, akiknek a fejében a „kellett ez nekem” gondolat is megfogalmazódik. A párkapcsolati nehézségek is sokszor ilyenkor felerősödve jönnek felszínre, hiszen mindezek tétje lényegesen nagyobb ilyenkor.

Természetes érzések, gondolatok ezek, amiket a ma embere nem mer és sokszor nem is igazán tud megfogalmazni. A várandós anyákkal szemben a társadalom elvárása a folytonos boldogság, ami szintén nehezíti a kismamák helyzetét ebben a kezdeti időben.

A legjobb, ha ezeket az aggodalmakat a kismama tudja, és meg meri fogalmazni, mert sokszor a kimondott félelmek mérete máris eltörpül a belül rejtegetetthez képest. A párkapcsolat tisztázása, rendezése, egymás felé való elköteleződés megerősítése, sokszor szintén sokat segít ebben az érzékeny időszakban.

A várandósság második szakaszában a kismamák nagy része nyugvópontra ér. A baba elfogadása, az új helyzet megértése veszi át a helyet. Ilyenkor a babára való fókuszálás, a vele való kapcsolat építése, játékos formában való kapcsolatfelvétel, a lelki együvé válás időszaka ez. Ebben az időszakban a baba egészségével kapcsolatban szoktak időnként félelmek, és aggodalmak feljönni a pár gondolataiban. Teljesítményorientált világunkban nagyon nehéz a gyengébbet, a gyámolításra szorulót elfogadni. Sokszor ezt az időszakot a sorozatos szűrővizsgálatok sora jellemzi, amik sajnos nem kedveznek a babával való harmónia alakulásában. Éppen ezért javaslom, hogy a vizsgálatok mellett a kicsivel való kommunikációra, a belső megérzésekre a baba állapotával kapcsolatban szintén sok figyelmet fordítson az anya. Ez az időszak az amikor az apának a babával való összekapcsolásában, az egymásra találásban, az anya az első lépéseket meg tudja tenni. Érdemes elmerülni a babavárás édes állapotában, amikor csak lehet. Tudom, hogy a várandósság ezen szakaszában is nagyon sok testi kellemetlenség, nehézség lehet, mégis úgy gondolom, hogy a várandósság igazi mély szerelemmel való átélésére ekkor van a legnagyobb lehetőség, és jó ezt tudatosan is keresni.

A várandósság harmadik szakasza az elengedés szakasza. Ilyenkor a baba érkezésére, a szülés folyamatára hangolódik rá a kismama. Nagyban segíti az elengedést, a várandósság végére, a szülésre való felkészülést az, ha a kismama rendben tud maga körül amennyire lehet mindent. A munkahelyén, a babaszobában, a párkapcsolatban. Sokat segít a kisbabával való első napok, hetek elképzelése, a vágy felélesztése arra, hogy immár kezében tarthassa a mama a gyermekét. Nagy sétálások, közös beszélgetések, tervezések tudják az elengedés folyamatát tovább segíteni. Párkapcsolati vagy egyéb jellegű bizonytalansági faktorok ezt a folyamatot nagyon megnehezíthetik, és elsősorban a szülés folyamatát meghosszabbíthatják.

A szülés idejére a kismama jó esetben a baba fogadására fizikailag, és lelkileg is felkészült. Nem mindig valósul ez meg a legoptimálisabban, és ez nem is feltétlen gond. A szülés egy olyan lelki folyamat, amiben a nők személyisége, női identitásuk egy olyan folyamaton, érésen megy át, amelynek végén magabiztosságuk, önbecsülésük megerősödik. Sok gondolat, félelem, és aggodalom tud felszínre jönni a szülés ideje alatt. Ezeknek a megbeszélésére átstruktúrálására ott a helyszínen, a vajúdás ideje alatt is van lehetőség. Jó ha ezt a kismama akár testi szinten verbálisan, vagy az érintések nyelvén tudja kommunikálni, és a segítőktől (férj, orvos, szülésznő, dúla) választ kap kérésére.

A vajúdás értelmezésében a fájásokhoz való viszony is meghatározó. A vajúdás nem más, mint a szülőnő ráhangolódása arra, hogy a szülés megtörténjen vele. Mert bár a nők testében történik ez a folyamat, mégis a szülő nő éppúgy, mint a magzat egy résztvevője és nem tudatos irányítója a folyamatoknak. Maga a fájások ideje, intenzitása, a lélek ráhangolásában játszik kulcsfontosságú szerepet. A nő testét, lelkét harmonizálja ahhoz a nála sokkal nagyobb erőhöz, ami aztán gyermekét a világra segíti. Éppen ezért az a hozzáállás, hogy minden fájást örömmel fogad egy kismama, és úgy értékel, hogy ez az, ami egy újabb lépéssel közelebb viszi őt a babájához tudja megteremteni azt az elfogadó, elengedő atmoszférát, aminek segítségével a szülés ideje rövidülni tud. A fájásokkal, az erővel való együttműködés lehetővé teszi a hormonok felszabadulása által azt, hogy a szülés egy semmihez sem hasonlítható utazás legyen a kismama számára.

Mindezt összegezve megállapíthatjuk, hogy a várandósság és a szülés során a test végzi a látható folyamatokat, de a lélek végzi a nagyobb munkát.

További érdekes cikkek!!

Emailben kaphatsz még hasoló tartalmakat, csak add meg az email címed lent!!

Ha érdekel a téma iratkozz fel hírlevélre! Értékes cikkeket videókat is osztok meg, amiknek egy része csak hírlevélben ovlasható!

Nyomd meg a Facebook vagy Google gombokataz adataid autaomatikus kitöltéséhez!

   

 

 

 

 

x

Szülni jó! - Joomla Site Templates